Napjaink büntetőpolitikájának egyik kiemelt feladata a bűnözés okozta káros hatások csökkentése és a bűncselekményeket elszenvedő személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmeinek enyhítése. Az államnak kifejezésre kell juttatnia, hogy a társadalom, a közösség szolidáris az áldozatokkal
A területi áldozatsegítő szolgálatok az Igazságügyi Hivatalon belül működnek 2006. január 1-je óta. Azoknak, akik bűncselekmény következtében szenvedtek testi vagy lelki sérelmet, illetőleg anyagi veszteséget, lehetőségük van arra, hogy a bűncselekmény okozta sérelmeik enyhítésére támogatást kérjenek az áldozatsegítő szolgálatoktól. A segítségnyújtás a teljes körű tájékoztatástól kezdve az érdekérvényesítés elősegítésén, a szakjogászi segítségnyújtáson és az azonnali pénzügyi segélyen át egészen az állami kárenyhítésig terjed, mely utóbbi a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak a bűncselekménnyel összefüggésben bekövetkezett anyagi káruk enyhítésére szolgáló támogatás.
Az Áldozatsegítő Szolgálathoz bárki fordulhat, aki bűncselekmény sértettje, vagy a bűncselekmény közvetlen következményeként sérelmet szenvedett. Áldozatnak tehát nem csak a sértettet kell tekinteni, hanem mindazokat, akiket sérelem ért a bűncselekmény következtében.
Az Áldozatsegítő Szolgálat 2008. folyamán 13.254 esetben nyújtott segítséget. A segítségnyújtásra az esetek egyharmadában tájékoztatás keretében került sor. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény áldozatsegítő szolgáltatásként határozza meg az érdekérvényesítés elősegítését, a szakjogászi segítségnyújtást és az azonnali pénzügyi segélyt. 2008. folyamán 8536 esetben nyújtottak be bűncselekmények áldozatai a szolgálathoz szolgáltatás iránti kérelmet. Ez a szám 17%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest és több, mint a duplája a 2006-ban, a működés első évében benyújtott kérelmek számának (3526). Az ügyfelek számának emelkedése egyrészt annak köszönhető, hogy a rendőrkapitányságoknak jogszabályban előírt kötelességük lett az áldozatok tájékoztatása az áldozatsegítés lehetőségéről; másrészt annak, hogy az érdekérvényesítés elősegítése iránti kérelmek száma az előző évekhez képest jelentősen megnövekedett. 2008-ban összesen 141,5 millió forintot fizetett ki az Áldozatsegítő Szolgálat azonnali pénzügyi segély címén, mely a tavalyi évben ezen a címen kifizetett összeghez képest mintegy 30 millió forinttal kevesebb. A kifizetésben megjelenő igen jelentős mértékű csökkenés nem magyarázható pusztán az azonnali pénzügyi segélyt engedélyező határozatok csökkenésével. Az áldozatsegítő szolgálat működésének harmadik évére kialakított egy olyan kapcsolati hálót, melynek segítségével egyre több mindent tud az áldozatok számára érdekérvényesítés keretében elintézni. Ennek eredményeképpen kiugróan megnőtt az érdekérvényesítés elősegítését engedélyező határozatok (és ezzel az ilyen formában nyújtott segítség) száma, amely egyúttal csökkentette az azonnali pénzügyi segély iránti szükségletet is.
A kárenyhítés nem kártérítés, összege még a jogszabály célja szerint sem fedezi az áldozat teljes kárát, hanem annak csak egy részét. Az állam a kárenyhítéssel előleget ad az áldozatnak addig, amíg máshonnan meg nem térül a kára, illetve járadékot biztosít arra az időre, amíg más jogszabályok vagy szerződés alapján igénybe vehető járadék jellegű juttatások folyósítása megkezdődik. 2008. folyamán összesen 359 kárenyhítési kérelem érkezett az áldozatsegítő szolgálathoz. A leggyakrabban súlyos, vagy halált okozó testi sértés, illetőleg emberölés miatt került sor kárenyhítési kérelem benyújtására. A beérkezett 359 állami kárenyhítés iránti kérelemből a 2007-ből áthúzódó ügyekkel együtt 362 került elbírálásra. 170 esetben a döntő hatóság megállapította az egyösszegű kárenyhítést, ezen határozatok alapján összesen 30.4 millió forint kifizetésére került sor. Járadék megállapítására 2008-ban nem került sor.
Az áldozatsegítésben közreműködő, abban részt vevő hatóságok, intézmények, civil szervezetek, egyházak közötti megfelelő információáramlás az áldozatsegítés működésének, működtetésének nélkülözhetetlen feltétele. Ezért a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény felsorolja azokat a szerveket, intézményeket, amelyekkel az Áldozatsegítő Szolgálat munkája során kiemelten együttműködik, állandó vagy alkalmi kapcsolatot tart fenn. Az Áldozatsegítő Szolgálat működésének három évében szoros kapcsolatot épített ki az áldozatsegítés területén dolgozó civil szervezetekkel és a szociális ellátórendszer intézményeivel. A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet 2007. március 13-ával történt hatályba lépésével a rendőrség által nyújtott tájékoztatások is szélesebb körűvé váltak. A tájékoztatásokhoz szükséges szóróanyagot a Központi Igazságügyi Hivatal készíti el, a tájékoztatók az ORFK-n keresztül jutnak el a megyei rendőr-főkapitányságokra, illetve a helyi rendőrkapitányságokra, rendőrőrsökre.
A rendszeres napi munka mellett – amennyiben erre lehetőség adódik - az áldozatsegítő szolgálatok különböző pályázatokon történő részvétellel is igyekeznek javítani az áldozatsegítés színvonalát. Ilyen pályázat keretén belül fejeződött be 2008-ban három áldozatsegítő szolgálatnál a hétvégi ügyeleti rendszer kipróbálása, mely a segítségnyújtásban részesült ügyfelek részéről nagyon pozitív visszajelzést kapott. Ez is mutatja, hogy az áldozatok részéről erősödő igény mutatkozik az áldozatsegítő szolgálat támogatásainak valamilyen formája iránt.
Az áldozatsegítő szolgálat munkatársai a bűncselekmények áldozatainak napján túl is számos alkalommal tájékoztatatták a közvéleményt – főként a helyi és az országos sajtón keresztül – az áldozatsegítés lehetőségéről, valamint az igénybe vehető támogatásokról.
http://www.kih.gov.hu
