Agrometeorológiai értelemben aszályos a tél. A decemberben lehullott eső leszivárgott ugyan a gyökérzónáig, de ez a vízmennyiség csak néhány hétre elég. Januárban mindössze 5-10 milliméter csapadékot mértek a Bács-Kiskun megyei szántókon. A kalászosok megerősödéséhez ez az utánpótlás kevés. Az őszi szárazságban amúgy is gyengén, egyenetlenül kelt tritikálé, őszi árpa, búza bokrosodása elhúzódik, a kelletlenül fejlődő növényekben komoly pusztítást végezhetnek a keményebb fagyok, ha nem lesz fölöttük hótakaró. Persze korántsem biztos, hogy beteljesülnek a legsötétebb kilátások. Ha az elkövetkező hetekben kapnak elegendő vizet az ősziek, tél végéig is erősödnek. A repceföldeken viszont láthatók a károk. Bács-Kiskunban az összesen 17 ezer hektár repceveteménynek felét tette tönkre az aszály. A gazdálkodók sorra jelentik a falugazdászoknak a repcetermesztésben keletkezett veszteséget, de kárenyhítési igényüket egyelőre nem tudják érdemben intézni.
–
Hatályos az új kárenyhítési törvény, azonban a végrehajtási utasítása még nincs meg. Ezért csak akkor tudjuk a kárenyhítési bejelentések adminisztrációját lebonyolítani, ha a törvényhez tartozó jogszabályi intézkedés is napvilágot lát. Januárban még a várható kárenyhítés mértékét sem ismerjük, ez csak év közepén derül ki. Jelenleg annyit tudunk csak, hogy a 2012-es évre vonatkozóan nőtt a kárenyhítési keretösszeg, de annak felosztása függ az igénylők számától, és az addig bekövetkező természeti károk mértékétől. Az őszi-téli csapadékhiány több százmilliós kárt okozott a megyében, ez is jelentős, de milliárdos károkról nem beszélhetünk – mondta el Pogonyi Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának helyettes vezetője.
Dél-Pest megyében a repce 30–40 százaléka pusztult ki. Sok termesztő pedig éppen ebben az olajos növényben bízott. A 2010-es évihez képest 10 százalékkal növelték vetésterületét jórészt a búza rovására. Varga Balázs nagykőrösi falugazdász tapasztalata az, hogy a kistérség szántóin összességében is változott a vetésszerkezet.– A búzából 5–10 százalékkal vetettek kevesebbet a gazdák, viszont 15–20 százalékkal nőtt az árpa vetésterülete. A kalászos takarmánynövények közt az utóbbi adja a legtöbb jövedelmet, ez idő tájt 50–60 ezer forint az árpa tonnája a piacon. A jelenlegi gabonapiaci árakat tekintve jobban járnak a gazdák akkor is, ha a hasonló termesztési költséggel járó, de magasabb hozamú és jobb áron értékesíthető kukoricát vagy napraforgót termesztik. Ennek következtében gyakran meg is sértik a vetésforgó rendjét. Az irányadó Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírása szerint például a napraforgót 5 évente lehetne saját maga után telepíteni, ám ezt nemigen tudja betartani a gazda, ha növelni akarja az olajos növény részarányát. A vetésforgó szabályainak áthágását az EU-előírások szerint szankcionálja a főhatóság azzal, hogy megvonja a területalapú támogatás 1–5 százalékát. Ez sokra mehet egy-egy nagyobb földterületű gazdaságban, de gyakran inkább vállalják a gazdák a bírságot a nagyobb termesztési haszon reményében – mondta el Varga Balázs.
Forrás: www.baon.hu
