A megyei önkormányzatok új feladatait a 2011. évi CXCVIII. Törvény szabályozza. E törvény jelentősége abban áll, hogy ismét választott képviselők, a megyei közgyűlések képviselő dönthetnek a területfejlesztésről, együttműködve a településekkel, a térségekkel, a megyei jogú városokkal, a szakminisztériumokkal, s általában minden olyan érintettel, akinek a közreműködése hozzájárulhat ahhoz, hogy a térségben megvalósuló, esetleg pénzügyi támogatást is elnyert fejlesztések települési, térségi, területi és országos szintjén is összehangolt módon kerüljenek megvalósításra. Ezért olyan fontos feladat az önkormányzati, a kormányzati és a gazdasági szervezetek fejlesztési koncepcióinak összehangolása. A jelenkor kihívásainak megfelelő megyei területfejlesztési koncepció és stratégia elkészítése pedig az első olyan fontos feladata a megyei önkormányzatoknak, amely alapjául szolgálhat a jövőbeli fejlesztéseknek, s így mérföldkőnek számíthat a térség jövőjének újragondolásában.
A megyei önkormányzatok új felhatalmazásával kapcsolatos várakozások miatt ugyanakkor gyakran elfelejtkezünk arról, hogy a regionális fejlesztési, valamint megyei fejlesztési tanácsok megszűntetésével nem csak a stratégiaalkotás joga szállt az önkormányzatokra, hanem a napi működés, a folyamatban lévő ügyek átvétele és ezek folytonosságának biztosítása is.
Mit jelent mindez napi munkában, szakmai tapasztalatban? – erről kérdeztük Kuszák Miklóst, a Pest Megyei Területfejlesztési NKft. ügyvezetőjét.
Valóban kevéssé ismert az a tény, hogy a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács mellett 1999-ben azért alapították meg a Pest Megyei Területfejlesztési Kht.-t (később Nonprofit Kft), mert a tanácsnak szüksége volt egy döntés-előkészítő, végrehajtó, koordináló szervezetre, beleértve a megyei területfejlesztési koncepció és stratégia elkészítését, valamint konkrét fejlesztési célú pályázatok kiírását, és támogatási szerződések megkötését, mégpedig az ún. hazai, decentralizált források terhére. Az önkormányzatok és a vállalkozások számára ugyanis már az uniós csatlakozás előtt, és részben utána is, elérhetőek voltak olyan hazai támogatások, amelyek segítséget nyújtottak az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó intézményi- és infrastrukturális fejlesztésekhez, katasztrófahelyzetek kezeléséhez, illetve a vállalkozói körben a munkahelyteremtéshez, technikai, technológiai megújuláshoz. Ezek a pályázati rendszerek egyben fel is készítették a pályázókat az uniós támogatások majdani lehívására, hiszen gyakorlatot szereztek abban, hogyan is kell projekteket előkészíteni, pályázatot írni. Lényegében ez volt a Tanács munkaszervezete, a Pest Megyei Területfejlesztési NKft. fő feladata, beleértve a pályázati rendszer kidolgozását, a pályázatok nyomon követését, a projektmenedzsmentet, a pályázatok kiértékelését, valamint a szakmai együttműködést a megye
Milyen célokra és kik vehették igénybe ezeket a támogatásokat; s mi a teendő ezekkel most?
A megyei területfejlesztés keretében a következő célelőirányzatok terhére kaptak önkormányzatok és/vagy vállalkozások támogatást: a területfejlesztési célelőirányzat (TFC); a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI); a céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE) - ez utóbbi keret egy része vis maior események kárenyhítését szolgálta. Az önkormányzat feladata ezekkel kapcsolatban – 2012. január 1-jétől – a decentralizált előirányzatok terhére megkötött támogatási szerződésállomány kezelése, így utólagos helyszíni ellenőrzések lefolytatása, az esetlegesen még szükséges döntések előkészítése és azok meghozatala (módosítási kérelmek, lezárás, esetleges szankciók), közreműködés a monitoring és értékelési feladatokban. Összességében több száz beruházásról, s még évekig tartó feladatokról van szó. A munkaszervezetünk természetesen tovább viszi az operatív ügyeket, így a felhasználást igazoló számla-érvényesítésekkel, pénzügyi elszámolásokkal, szabályosságot biztosító ellenőrzésekkel, valamint a támogatási szerződések módosításával összefüggő feladatokat és döntés-előkészítést az Önkormányzat részére.
Csak a megyei területfejlesztés hozott magával feladatot? Gondolok itt a támogatások ellenőrzésére, illetve utógondozására.
A kérdés jogos – valóban nem csak a megyei fejlesztési tanács által kezelt támogatások ügyében van mostantól feladata az önkormányzatnak. A regionális fejlesztési tanács által kezelt egyes előirányzatokkal kapcsolatban is megörökölt feladatokat a megye – így például, a térség és településfelzárkóztatási célelőirányzat (TTFC); a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC); a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI) nyomán. Ezen kívül a céljellegű decentralizált támogatás (CÉDE); a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI); vagy a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatása (TEUT) ügyében is döntéseket kell hoznia – amit, a felsorolt esetek mindegyikében, a Pro Régió Ügynökség készít majd elő az önkormányzat számára.
Ráadásul vannak olyan feladatok is, amelyek ellátásában a két szervezet korábban együttműködött! Így például a PMT Kft. – egyedi megállapodás alapján – szakmai segítséget nyújtott a KMRFT munkaszervezete, a Pro Régió Ügynökség számára a 2009. évi és azt megelőző évek vis maior pályázatinak elszámoltatásában és utóellenőrzésében, ezen kívül 2010-ben, majd 2011-ben is részt vettünk a Regionális Tanács által a hazai fejlesztési forrásokból megítélt támogatások utóellenőrzésében. Szeretnénk folytatni ezt a közös munkát, azaz a jövőben is együttműködni a Pro Régióval, hiszen közös érdekünk, hogy a meglévő erőforrásokat a lehető legjobban hasznosítsuk. Azt gondolom, hogy Pest megyének célszerű lenne kihasználnia az ügynökség területi tervezésben, programozásban meglévő kapacitásait és tapasztalatát, és az ügynökség is számíthat ránk a térséget érintő pályázatokkal kapcsolatos teendők ellátásában.
Milyen kihívást jelent a szerződésállomány kezelésével kapcsolatban az átszervezés, okozott bármilyen fennakadást?
Szerencsére az együttműködés eddig is jó volt közöttünk, így Pest Megye Önkormányzata és a Tanács, valamint az önkormányzat és a munkaszervezet között; másrészt, az említett feladatok jól szabályozottak, az itt dolgozó emberek pedig komoly, évtizedes, tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen – így természetesen nagyobb fennakadás nélkül is képesek voltunk, képesek vagyunk, alkalmazkodni az új helyzethez. Meg kell, hogy említsem ugyanakkor azt is, hogy az átadás/átvétel nem merül ki ennyiben; az önkormányzatnak ugyanis át kell vennie két tanács, azaz a Megyei Területfejlesztési és a Közép-magyarországi Fejlesztési Tanács működésével kapcsolatos szakmai és pénzügyi beszámolók ügyintézését, valamint a működéshez kapcsolódó szerződéseket, stb.. Emellett érdemes megemlíteni azt a feladatot, amely bár tőlünk szintén független, de mégis az átadás/átvételhez kapcsolódik, és jelen pillanatban még nehezen felmérhető teendőkkel jár az önkormányzat számára: a részvétel a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében – ez sem megy majd magától.
További, szintén sürgető, teendő, hogy a megyének döntenie kell arról, hogy mi legyen a sorsa a korábban a fejlesztési tanácsok által más megyékkel, régiókkal együtt létrehozott térségi fejlesztési tanácsoknak, így a Dunakanyar Térségi Fejlesztési Tanácsnak, illetve a Ráckevei és Soroksári Duna-ág és Duna-Tisza közi homokhátság Térségi Fejlesztési Tanácsnak.
Említette, hogy a munkaszervezet szoros együttműködésben dolgozott a Tanáccsal, illetve más szervezetekkel; mit hoz még magával – tudást, szakértelmet, kompetenciát?
Mindegyik helytálló, de valóban, ha rangsorolni kell, akkor egyértelműen az első helyen kell megemlíteni azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy részt vettünk a korábbi, tehát a tíz évvel ezelőtt készült Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció és Stratégia elkészítésében. Ezen felül komoly tapasztalatot szereztünk pályázati rendszerek, térségi fejlesztési programok kialakításában és összehangolásában; de részt vettünk a megyei katasztrófahelyzetek (dunai árvizek, vis maior események) kárenyhítésében, a kapcsolódó pénzügyi, adminisztratív feladatok ellátásában is - csak hogy egy érdekes példát is mondjak az elmúlt évekből, azzal kapcsolatban, hogy milyen sok területen voltunk jelenés a régió területfejlesztésben érintett szervezeteivel.
Az adminisztratív, és a területfejlesztéssel kapcsolatosan végzett feladatainkon túl van egy önként vállalt és számunkra izgalmas terület még, ahol immár 12. éve jelen vagyunk, ez pedig az európai uniós ügyekkel való foglalatosság. 2000-ben hoztuk létre Pest Megye Önkormányzatával közösen az Európai Információs Pontot a Megyeházán, amely azóta (uniós csatlakozásunk óta) a Europe Direct hálózatának is tagja lett. Az Európai Információs Pont működése azért fontos, mert naprakész adatokkal és szakmai tanácsokkal nyújt segítséget az embereknek és a településeknek, mégpedig személyesen, illetve személyre szabott módon. Természetesen nem csak azoknak, akik felkeresik az információs pontot, hiszen évente több tucat programot szervezünk, szerte a megyében, a legkülönbözőbb témákban, hogy a lehető legtöbb kérdésre válaszoljunk. Ezt a tevékenységet a jövőben is szeretnénk folytatni.
Komoly kihívás, hogy az irodát a következő napokban el kell költöztetnünk a Karinthy Frigyes utcába, Budapest XI. kerületébe, ahol körülmények ugyan nem rosszabbak, mint itt, a Megyeházán, de nem lehetünk biztosak abban, hogy azok az ügyfelek, akik jellemzően személyesen felkeresték irodát, például a településeket, vagy intézményeket képviselő emberek, hasonlóan magas arányban fognak megtalálni bennünket az új helyen is.
Egészében nézve, a Pest Megyei Területfejlesztési Kft legfontosabb értéknek éppen azt tartom, hogy az elmúlt 12 év alatt rendkívül szoros kapcsolatba kerültünk a megye fejlődését meghatározó szereplőkkel. Nem csak és nem elsősorban a Tanácsokra gondolok, hanem az önkormányzatokra, a térségi társulásokra, intézményekre, vállalkozásokra. Hangsúlyozom, hogy szoros munkakapcsolatról van szó, azaz közös munkáról, közös projektekről, közös pályázatokról, továbbá eseti és tartós együttműködések szervezéséről, egyeztető fórumok működtetéséről – így egy olyan jelentős bizalmi tőkét halmoztunk fel, ami komoly tartalékot jelenthet az elkövetkező évekre. Különösen annak fényében, hogy Pest Megye Önkormányzata egyértelművé tette azt, hogy a megye területfejlesztésének jövőjét nem tudja elképzelni az érdekeltek közötti szoros és hatékony együttműködés nélkül.
Forrás: pestmegye.hu
