1. Hogyan értékelné az elődök munkáját az elmúlt 20 évben?
Csanádi Gábor: Inkább úgy fogalmaznék, nem minősíteném. A jelenlegi kormányzó párt minden téren bebizonyította az alkalmatlanságát. Sajnos az elmúlt húsz évben a teljes politikai elit leszerepelt itt, a Tápió - mentén is. Egyetlen kormányprogram sem tudott olyan gazdasági, vagy kulturális programot letenni, vagy véghez vinni, ami kitörést jelentett volna az itt élőknek. Az utóbbi négy év pedig teljes kilátástalanságot hozott. Kitettek minket a Taigetoszra.
Czerván György: Ha az elmúlt 20 évet kell értékelni, szomorúan láthatjuk, hogy az úgynevezett rendszerváltozásba vetett álmaink, reményeink nem teljes mértékben váltak valóra, sőt sok tekintetben romlott a helyzet. A „rejtett” munkanélküliség láthatóvá vált, az államadósság nem csökkent, a közbiztonság pedig egyenesen romlott, az egészségügy mára a romokban hever, az emberek nem bíznak egymásban és lassan már saját magukban sem, morálisan leépült az ország. Nem gondoltuk azt, hogy 20 év után még mindig ugyanazokkal kell harcolni, akik a szocializmus évei alatt eladósították, majd ellopták az országot.
Régi, jól ismert arcok bukkannak fel az utódpárt színeiben - megspékelve néhány fiatal újgazdaggal, akik jókor voltak jó helyen, de meglepő(?) módon a magát radikálisnak nevező szélsőjobboldali pártban is szép számmal feltűnnek régi, egykor magas beosztásban dolgozó volt elvtársak, levitézlett katona–, illetve rendőrtisztek, akik leghangosabban osztják az észt és igyekeznek összemosni az elmúlt 20 év valamennyi szereplőjét, mert érdekük a zavarkeltés.
Én azért ebből a 20 évből kiemelném az 1998-2000. közötti időszakot, amikor nőtt a foglalkoztatás, növekedett a gazdaság, csökkent az infláció, az államadósság és a bűnözés.
A millenniumi ünnepségsorozat alatt pedig mindannyian éreztük, hogy jó, újra jó magyarnak lenni. A Tápió-vidék is fejlődött, közel 2 milliárd Ft támogatás vált elérhetővé közösségi célokra, iskola, óvoda felújításra, belterületi utak, vízelvezető rendszerek építésére, település- rendezési tervek elkészítésére.
Ekkor kaptuk meg a szükséges forrást a nagykátai tűzoltólaktanya megépítésére, de például a polgári kormány idején épült újjá a Tápiószele - Tápiógyörgye közötti összekötő út, ekkor kezdődött a Budapest – Újszász - Szolnok vasútvonal korszerűsítése.
Elődeim munkájával nem kívánok foglalkozni, a mindenkori képviselő munkáját a választópolgárok négyévente úgyis értékelik.
Én 12 éve vagyok a nagykátai központú választókerület országgyűlési képviselője.
Ebből a fentebb kiemelt négy évet kormánypárti képviselőként, majd az azt követő 8 évet ellenzéki képviselőként töltöttem. Ebben az elmúlt 8 évben sok sikerélménye nem lehetett sem az országgyűlési képviselőnek, sem a térségnek, sem az országnak, de ezt ma már szinte mindenki látja, érezhette a saját bőrén. Ezért akarja a többség a változást.
Varró István: Nem ismertem az elődök munkáját. Már polgármesterként ismerkedtem meg Dr. Samu Jánossal, és később Czerván Györggyel. Nem minősítem a munkájukat, azért mert Samu polgármester úrét nem ismerem, Gyurinak meg személyesen elmondtam, és békében fogtunk kezet beszélgetésünk után.
2. Milyen erős az Ön pártja Nagykátán és a térségben?
Cs. G.: Nehéz pontosan megjósolni, de egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a térségben a Jobbik már vezető politikai erő, vagy legalábbis nagyon közel áll hozzá. Hatalmas a támogatói bázisunk, nagyon sok ember figyel ránk és szeretnek minket. A sikerünknek persze nem azt tartom, hogy akár meg is nyerjük helyben a választást, hanem azt, hogy végre rengetegen magukévá tették a nemzeti gondolatot. Sokat dolgoztunk ezért.
Cz. Gy.: A térség 18 településéből 13 helyen működik Fidesz-csoport több mint 400 fővel, közülük legerősebb a nagykátai szervezet. A tagokon kívül több száz szimpatizáns segíti munkánkat minden településen már évek óta. Ennek volt köszönhető, hogy több mint 14 ezer ajánlószelvényt kaptam a jelenlegi jelöltállítás kapcsán, amely minden korábbi mértéket meghalad és amelyet ezúton is köszönök minden bennem és a Fidesz-KDNP szövetségben bízónak.
V. I.: Volt választás, amikor erősebb volt és volt, amikor gyengébb. Volt, amikor jobban állt az első fordulóban és veszített a másodikban. Azonban én nem párttagként, ha nem párton kívüliként indulok egy párt támogatásával. Nem a párttal foglalkozom, hanem egyéni képviselőjelöltként a térség ügyeivel vagyok elfoglalva.
3. Mit gondol a riválisokról?
Cs. G.: Magánemberként semmi bajom sincs velük, felkészült szakemberek és politikusok. Csak szerintem rossz párthoz csatlakoztak.
Cz. Gy.: Én a kampány során nem nagyon foglalkoztam a riválisokkal, csak ha konkrétan rákérdeztek a fórumokon valakire, vagy ha provokáltak, sajnos erre is volt számos példa. Ami az MSZP-t illeti, ez után a 8 éves katasztrofális kormányzás után csak a legelvakultabb híveire számíthat. Leginkább a saját támogatóit csapta be, ezek közül jó néhányan kötöttek ki a Jobbik környékén csalódottságukban, dühükben, tehetetlenségükben, kilátástalanságukban. Lebecsülni azonban nem javasolnám senkinek az MSZP-t, mert pénzük, mint a tenger és igen nagy a veszíteni valójuk. Sokuknál a kérdés így szól: parlament - vagy a börtön.
Egyébként a választások után biztosan szétszakadnak két-három pártra.
Ami a Jobbikot illeti, itt már bonyolultabb a képlet, meggyőződésem, hogy támogatóik között nagyon sok a hazáját, családját tisztelő rendes ember. Sok közöttük a türelmetlen, dühös ember, akik becsapottnak érzik magukat, sok a teljes kilátástalanságban lévő fiatal, sokan már több pártban is megfordultak, most éppen a Jobbiknál tartanak. Sok a karrierista és van néhány fasiszta is közöttük. A karrieristák és a fasiszták kivételével a többieket értem, sőt valahol megértem.
Csak azt nem veszik észre, hogy megint az orruknál fogva vezetik őket. Én a vezetőikre nehéztelek, akik vizet prédikálnak és bort isznak.
Vezetőjük, Vona Gábor 2002-ben még Orbán Viktort támogatja, majd 2003-ban elhagyja.
2006-2007-ben ismét Orbán Viktorban látja a magyar jobboldal vezéregyéniségét, majd 2010-ben azt nyilatkozta, hogy ő már 2003-ban rájött, hogy nem Orbán a megoldás.
Nem zavaros ez egy kicsit? Vagy Morvai? Aki bedolgozik a Medgyesi kormánynak, előtte az SZDSZ jogvédője, majd sertepertél a Fidesz EU-listája körül, most mentelmi jog eltörléséről papol, közben látványosan lebukik egy kerékbilincs kapcsán, s a mentelmi jogára hivatkozik.
Vagy a homokosokkal fotózkodó, kábítószert fogyasztó szóvivőjük, aki persze minden nap a Bibliát forgatja?
Ezek az emberek vezetik ki az országot a bajból? Ugyan. Ők tudják, csak azért beszélhetnek minden zöldséget össze-vissza, mert soha nem fognak kormányra kerülni. Híveik (?) nagy része amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is fog fogyni – csalódásokkal telve.
Ezért kell egy jó és erős kormány. Ez lesz reményeim szerint a Fidesz-KDNP kormánya.
V. I.: Harcos fiatalok, a 12 év tevékenységével szemben. Ha mindenki a térség jobbítására igyekszik, semmi gond. Azonban nem látni a vidékünk problémáival való személyes azonosulást, elveszik a gondolat a nagypolitikai mondanivaló vagy hallgatás mögött. Tisztelem ellenfeleimet, és nem tekintem Őket ellenségnek.
4. Hogyan értékeli Nagykáta és a térség jelenlegi helyzetét? Mik a legfőbb problémák?
Cs. G.: Katasztrofális a helyzet és ez nem csak az én magánvéleményem, hanem az itt élő embereké is. Úgy fogalamznék: mi vagyunk Pest megye Borsodja. Hátrányos helyzetű térség vagyunk, hogy csak néhány példát említsek: a helyben foglalkoztatottság rémes, az aktív munkavállalók mindössze egyharmada dolgozik helyben, a többi ingázni kénytelen. A jövedelmi viszonyaink szintén balkáni állapotokat mutatnak, hiszen a magyar átlagfizetésnek a térségben élők mindössze a hetven százalékát keresik meg. Borzalmas az úthálózat és a tömegközlekedés is rengeteg kívánnivalót hagy maga után, elég, ha megnézzük a vonatok menetidejét Tápiószentmárton és Tápiógyörgye között. És mindenképpen meg kell említenem a cigánybűnözés problémáját is. Öt településen ez már mindennapos baj, de a többi is hamar felzárkózik majd, ha így folytatódnak a dolgok. Csak az elmúlt két hónapban három erőszakos bűncselekmény írható ennek a kriminológiai kategóriának a számlájára és a helyzet egyre romlik. Szóval a közbiztonság is megoldásért kiált.
Cz. Gy.: Térségünkben a legnagyobb gond a munkanélküliség, ill. a helyi munkahelyek hiánya.
Ez nyilván összefüggésben van azzal, hogy nálunk a legalacsonyabb az ezer lakosra jutó vállalkozások száma. Ugyanakkor a környékbeli (Bp., Jászberény, Szolnok, Cegléd, Monor) munkahelyek elérhetősége közúton katasztrofális (31-es, 4-es, 311-es út stb.), de vasúton sem tökéletes (pl. Tápiógyörgye, Tápiószele vasútállomásai). Az egészségügyi intézmények állapota – ugyanúgy, mint az országban -, igen leromlott, kevés az orvos, ápoló. Kevés a rendőr, a bűnözés növekszik.
Az önkormányzatok többsége eladósodott, fejlesztésekben önerőhiánya miatt nem gondolkodhat, sokszor a kötelező feladatokra sincs elég pénz. Hátrány számukra, hogy a Közép-Magyarországi Régióban Budapest elviszi az uniós támogatások 80 %-át Pest megye elől, holott ezt sem a lakosságszám sem a fejlettségi mutatók nem indokolják.
V. I.: Egy csodálatos térség, melyet negatív jelzőkkel illetnek. Ki kell alakítani egy egységes térségi megjelenést, hogy tudjuk ez a mi „hazánk”. Változatos vidék településenként más-más problémával és értékes, dolgos emberekkel. Céltalan a Tápió-vidék. Minden település a maga problémáival van elfoglalva, nincs közös ügy. A Csatorna beruházás 10 éves lerágott csont. Új célok kellenek. Ezen kívül a térségi közlekedési rendszer megbízhatatlansága, az úthálózatok állapota is probléma. Az önkormányzatok fölösleges feladatainak csökkentéséről már nem is beszélve.
5. Mit érez legfontosabb feladatának megválasztása esetén?
Cs. G.: A megoldások részben országos változásokban, részben helyi tervekben rejlenek. A Tápió - mente klasszikus mezőgazdasági térség, tehát először is egy új földtörvény megalkotását szorgalmazom személyesen is, mely egyrészt magyar kézben tartja a termőföldet, másrészt a belső piacaink védelmével és a "Válaszd a hazait" program beindításával elősegítenénk, hogy a helyben termelő gazdák kiváló minőségű termékeit helyben lehessen eljuttatni a fogyasztókhoz.
Minden erővel szeretném megakadályozni, hogy a csatornázás megvalósítása után a települések ivóvíz bázisait és vagyonát egy közös gazdasági társaság keretébe kényszerítsék, mert meggyőződésem, hogy ez az előírás az édesvíz készleteink privatizálását készíti elő. Hiszen jóval egyszerűbb valamit eladni, ha egy kézben koncentrálódik, mintha széttagolt, viszont az önkormányzatoknak nehezebb is lesz finanszírozni, főleg a folyékony hulladékkezeléssel szinkronban.
Cz. Gy.: A fent említett problémák megoldását, enyhítését. Tehát munkahely, munkahely, munkahely! A közlekedési elérhetőségi gondok megoldása, egészségügy rendbetétele, a közbiztonság erősítése. Ezek a célok szinkronban vannak a Fidesz programjával.
V. I.: A zöldenergiára épülő beruházások felgyorsítását, a térségi szakorvosi ellátás infrastruktúrájának megteremtését, a szemétszállítás díjának radikális csökkentését, a környezetvédelmi ügyek képviseletét, a civilszervezetek, a sportegyesületek és hagyományőrzők nem csak kampányidőszakban való támogatását. A térségi kulturális és szabadidő szervezésének összefogását.
6. Milyen ötletei lennének a helyi vállalkozások támogatására?
Cs. G.: A vállalkozások támogatása és fejlesztése csak egy gyökeres gazdasági átalakítással képzelhető el. A multinacionális vállalatokat igenis rá kell kényszeríteni, hogy részt vegyenek a közteher viselésben és meg kell szüntetni a támogatásukat. Ez hatalmas összeg, csak 2008 - ban 682 milliárd forint volt, és ez rengeteg kis - és közepes vállalkozás beindítására elegendő. Csökkentenünk kell a munkaadói járulékokat, valamint pénzforgalmi szemléletűvé módosítanánk az ÁFA - törvényt, ami megszüntetné a körbetartozásokat. Említettem a mezőgazdaság rendbetételét - ez azért fontos, hiszen a mezőgazdaság a legnagyobb igényű a különböző beszállítások és a kiszolgáló bázis tekintetében. Gondoljon csak bele, egy viruló gazdálkodó közösségben mennyi gazdaboltra, hűtőházra, gépszerelőre, és egyéb szakemberre, szolgáltatásra van igény? Óriási termelői munkára és rengeteg munkásra lenne akkor kereslet, és ez hosszú időre egy egyenletes, tervezhető jövőt adna az itt élőknek, egyben növelné a helyben foglalkoztatottság szintjét is.
Cz. Gy.: Tíz év alatt egymillió új munkahelyet fogunk teremteni az országban a gazdaság élénkítésével (új Széchenyi Terv), ill. az adó- és járulékterhek csökkentésével.
Egyszerűsítjük a közbeszerzési eljárást, célunk hogy a magyar cégek aránya elérje legalább a 70 %-os szintet a közbeszerzéseknél.
Egyszerűsíteni kell az adminisztrációt, a bonyolult adóbevallásokat, a körbetartozást az állam nem generálhatja. Erősíteni kell a helyi piacokat, a magyar áruk védelmét. Támogatni fogjuk a részmunka, távmunka, önfoglalkoztatás szélesebb elterjedését.
Térségünkben kitörési pont lehet a turisztika, és a munkaintenzív mezőgazdasági ágazatok (pl. állattenyésztés, kertészet) kiemelt fejlesztése.
Készen állunk az előttünk tornyosuló feladatok megoldására. Kellő tapasztalattal, szakmai tudással erős elszántsággal, hittel. CSAK A FIDESZ az a politikai erő, amely a választópolgárok bizalmát elnyerve képes kivezetni az országot a reménytelenség zsákutcájából.
Ehhez kérem mindkét szavazatát április 11-én. Mindkettőt, mert az egyik ”csak” rólam szól, de a másik az ország jövőjéről, az új kormány mögötti erőről, bizalomról.
V. I.: A közvetlen munkahelyteremtés támogatása, a pályázati rendszerek helyett. Szükség lenne a térségi piacok megerősítése, és a kisgyermekes anyák rugalmasabb munkaidejének kötelezővé tételére. Ne az ellenséget lássák az Önkormányzatok, hanem a partnert. A helyi vidékfejlesztésben érdekelteknek pedig a segítés a feladatuk és a tanácsadás, a bürokratikus tevékenységek helyett.
