Kérem, mutassa be magát és az életpályáját!
1972-ben születtem, jelenleg 4 gyermekem van, Sülysápon élek családommal. A Pataky István Híradásipari Szakközépiskolában szereztem érettségit és híradásipari technikus végzettséget, majd általános iskolai, római katolikus hittanárként végeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Később, 2003-ban a közgázon közgazdász, majd 2010-ben a Corvinus Egyetemen vidékfejlesztési menedzsment és marketing szakértő diplomát szereztem. Középfokú, gazdasági „A” és „B” típusú nyelvvizsgával rendelkezem.
A kezdeti útkeresést követően a legtöbb időt a Matáv Rt-nél (a névváltozást követően a Magyar Telekomnál) töltöttem többféle beosztásban. Voltam üzletvezető-helyettes, termékmenedzser, majd értékesítési és ügyfélmenedzser.
Már 1995-ben beléptem a Kereszténydemokrata Néppárt sülysápi szervezetébe, később 2003-ban, a helyi FIDESZ tagja is lettem, 2008 óta a sülysápi FIDESZ Alapszervezet alelnöke vagyok. 2002-ben képviselőként jutottam be a sülysápi önkormányzatba, ahol a Pénzügyi Bizottság elnöke voltam 4 éven keresztül.
2006-ban sokak biztatására úgy döntöttem, elindulok Sülysáp polgármesteri székéért, amit sikerült is elnyernem. Az idén 80%-os támogatottság mellett kaptam meg a sülysápi választóktól újabb négy évre a bizalmat és a megtisztelő feladatot.
Milyen anyagi helyzetben van jelenleg az önkormányzat?
Egy államilag kivéreztetett önkormányzat vagyunk, mint a legtöbb ma Magyarországon. Az állami normatívák szintje kritikusra csökkent. Ebben az általános helyzetben igyekszünk képviselőtársaimmal együtt biztonságos költségvetést készíteni évről-évre. 2009-ben 800 millió forint értékű kötvényt bocsátottunk ki, aminek eddig mintegy felét használtuk fel, kizárólag fejlesztésekre.
Sülysápon nincs veszélyben egyetlen intézmény működése sem, a kötelező feladatainkat hitel nélkül gazdálkodjuk ki, a környéken egyedülálló módon évi 200 000 forint cafeteria keretet biztosítunk az önkormányzati intézmények dolgozóinak béren kívüli juttatásként. Intézményeink jól felszereltek, 2007-ben vezettük be az ún. feladatfinanszírozás rendszerét, amivel évi 35 millió forintot tudtunk megspórolni elbocsájtások nélkül. Próbáljuk a lehető legjobb színvonalú települési szolgáltatásokat nyújtani az intézményeinken keresztül, gazdaságos keretek között.
A kötvénykibocsátásból származó fel nem használt pénz lekötésével jelentős kamatbevételt realizálunk, de emellett még megtakarításokból lekötött pénzekkel is rendelkezünk. Likviditási problémáink nincsenek.
2006-ban úgy döntöttünk, hogy előre meneönkormánykülünk. Megpróbálunk fegyelmezett intézményi gazdálkodás mellett kedvező kamatú, hosszú távon törlesztendő kötvényből, valamint a költségvetésben megtakarított pénzeszközökkel és tartalékokkal kiegészítve, elsősorban pályázati úton fejleszteni. Ezek megtérülő beruházásként megteremtik majd a visszafizetés lehetőségét.
Mitől várhat a város gazdasági növekedést?
Egyelőre nagyközség, a városi rang a 2011-es év fő célkitűzése. A gazdasági növekedést elsősorban a vállalkozások számára kedvező gazdasági környezettel kívánjuk elérni. Az önkormányzat partnere kíván lenni a fejlesztő vállalkozásoknak. A legegyszerűbb „mutatószám” az iparűzési adó mértéke, ami Sülysápon 1,7%, az egyik legalacsonyabb a régióban, és nem is tervezzük ennek emelését. Éppen kialakítás alatt van egy több mint 10 hektáros gazdasági terület, ahová új vállalkozások megtelepedését, vagy éppen már működő, de lakóövezetben lévő cégek kitelepedését várjuk.
Érdeklődnek a település iránt a cégek? Mivel tudják vonzóvá tenni a vállalkozásoknak?
A pénzügyi gazdasági recesszió visszavetette ezeket az érdeklődéseket, ennek ellenére több szolgáltatás is települt Sülysápra: szupermarket, bankfiók, stb.
Korábban több megkeresést is el kellett utasítanunk, mert sem az önkormányzat, sem magánszemélyek nem rendelkeztek olyan földterülettel, amin a beruházók fejleszthettek volna. Emiatt kezdtünk el saját gazdasági területet kialakítani. A szabályozási tervek készen vannak, indulhat a kialakítás, ami várhatóan 2011-ben történik meg.
Jelenleg is tárgyalunk egy svájci tulajdonban lévő céggel, reméljük, egy új vállalkozás megtelepedése mellett új munkahelyeket is tudunk így teremteni.
Hogyan alakult Sülysáp elmúlt négy éve, milyen beruházások, fejlesztések, változások történtek?
2006-ban a választási programban egyes vélemények szerint két ciklusra is elegendő ígéretet fogalmaztam meg. Ezt a programot ciklusprogrammá emeltük, hiszen első a hitelesség, hogy a lakosság is partner legyen a terveinkhez. A program kb. 70-80 százalékban teljesült.
Megújítottuk Sülysáp két leghosszabb, önkormányzati kezelésben lévő útját, építettünk 4 új, az EU-s szabványoknak megfelelő játszóteret, egy KRESZ-parkot. Bővítettük egyik iskolánkat, megépítettük a nagykátai kistérség első bölcsődéjét. P+R parkolókat építettünk a MÁV-val és a BKSZ-szel közösen a vasútállomásunk mellett. A Tápió-Hajta vízgazdálkodási Társulattal karöltve teljes körű mederrendezést végeztünk a Tápió sülysápi ágain – csökkentve az árvízveszélyt –, több száz facsemetét ültettünk el a település különböző pontjain.
Nagy hangsúlyt fektettünk a kulturális és sportélet felpezsdítésére. 2007 óta van Sülysápi Futónap, és egyre színvonalasabb programok látogathatók a Wass Albert Művelődési Központban. A foci mellett kézilabda, taekwon-do, lovaglás és boksz várja a sportolni vágyókat.
Jelentősen növeltük az önkormányzat ingatlanvagyonát elsősorban a kataszter rendbetételével, illetve új, stratégiailag fontos ingatlanok megvásárlásával.
Mivel a lakosság elégedetlen volt a Volán helyi járatával, helyi buszjáratot rendszeresítettünk, ami bejárja a település egészét.
Megújítottuk az oktatási-nevelési intézményeink világítását, az egyik iskolánkban a gázkazánokat pellet-tüzelésű kazánokra cseréltük. A környezetvédelem mellett ezek jelentős megtakarítást jelentenek az önkormányzat számára.
A legfontosabbak talán ezek, de számos kisebb értékű, vagy nem annyira látványos beruházás is történt, és persze lépésről lépésre több tíz millió forintot takarítottunk meg az önkormányzati gazdálkodást ésszerűsítő lépéseinkkel. 4 év alatt közel 900 millió forint értékben fejlesztettünk. A fejlesztésekhez 350 millió forintot kötvényből, kb. 540 milliót pályázati támogatásokból és önkormányzati önerőből használtunk fel.
Mi a terv a jövőre nézve? Mik a következő projektek?
Jelenleg a vasútállomás mellett a P+R beruházás második üteme zajlik, 51 új parkolót építenek 40 újabb kerékpártárolóval, és kiegészítjük az ottani, már meglévő térfigyelő-kamerarendszert.
Ennek a beruházásnak a „kistestvére”, a szőlősnyaralói vasúti megállóhely környezetének megújítása épp engedélyezési szakaszban van.
A jövő év talán legfontosabb pályázata a várossá válási pályázat. Remélem, hogy Sülysáp végre 2011-ben megkapja majd a városi rangot.
Már említettem a gazdasági terület kialakítását, de nagyon szeretném már, ha végre a település csatornahálózata és szennyvíztisztítója is megépülne. Jelenleg éppen a pályázattal kapcsolatos uniós döntésre várunk. Ezt követően teljes útrekonstrukciós programot kell hirdetnünk.
Mit gondol arról, hogy a környező településeknek jobban össze kellene tartania és kihasználni a régió adta turisztikai lehetőségeket?
Egyetértek. Valóban több területen szükséges az együttműködés, az összefogás ahhoz, hogy boldogulni tudjunk.
A turisztika területén is elkél az összefogás és a programok összehangolása. Már csak azért is, hogy ne szerveződjenek településeken egy időben programok, melyek ugyanazt a közönséget lennének hivatottak megszólítani! Jó kezdeményezés a Tápió Közalapítvány munkatársának, Antalicz Csabának az erre irányuló javaslata, amely egy közös, Tápió-vidéki programnaptár összeállítását tűzte ki célul. Ebben azonban Sülysáp most még nem tud részt venni, mivel nálunk egyelőre nincs meg az idegenforgalom alapja, nincs olyan attrakció, ami látogatókat vonzana a településre.
A civil kezdeményezést sem szabad elvetni, jó példa erre a civilek által fenntartott tapiokultura.hu internetes oldal, ami elsősorban kulturális híreket gyűjt, de meg kell említeni az Önök honlapját is.
A környezetvédelem hogyan szerepel a programjukban, mennyire lesz hangsúlyos a következő években?
Először is erősíteni kell a környezetvédelemre való nevelést az iskolákban, vagy más települési alkalmakon. Másodsorban szeretnénk tovább parkosítani Sülysápot, több virágot ültetni. Harmadsorban a településfejlesztési stratégiánkba szeretnénk beépíteni a megújuló energiaforrások jobb kihasználását az intézményüzemeltetés területén. Végül, de nem utolsó sorban – ahogy már említettem – szeretnénk, ha végre a Tápió-vidék és benne Sülysáp is csatornázott lenne a ciklus végére!
Mennyire tartják fontosnak és mennyire tudják támogatni a helyi kulturális valamint a sportéletet?
Talán nem tévedek, hogy a régióban egyedülálló módon, Sülysáp önkormányzata évi 10 millió forinttal támogatja a helyi civil és sportéletet. Pályázati rendszert vezettünk be, ahol az egyes civil szervezetek, alapítványok, sportkörök tudnak támogatást szerezni tevékenységükhöz, vagy egy-egy, a település számára is hasznos program megszervezéséhez. Fontosnak tartjuk a civilek támogatását, a jövőben is szeretnénk ezt megtartani.
Milyennek szeretné látni a várost néhány év múlva?
Egy csatornázott települést szeretnék látni megújult útburkolatokkal, fejlődő gazdasági tevékenységgel, városi cím mellett városi életfeltételekkel.
Talán minden település vezetője hasonlót írna. Bízom benne, hogy a kitartó és szorgos munka – ha nem is 2-3 éven belül, de hamarosan – meghozza gyümölcsét.
Köszönjük, hogy válaszolt kérdéseinkre!
